A FÖLD NAPJÁN írt cikkünkben elemeztük, hogy ma a legnagyobb kihívás minden ember előtt a globális felmelegedés. Ez pénzbe, életekbe kerül, de úgy tűnik, hogy nem nagyon érdekli az embereket. Ennek kapcsán döntöttünk sorozatunk megírásáról, mely sok tényezőt igyekszik körbejárni.
I. PERMAFROSZT FELOLVADÁSA
Mondhatnánk, na és? De…
De a permafroszt felolvadása a jövőben a legnagyobb hatással lesz a klímaváltozásra, a globális felmelegedésre Vlagyivosztoktól Rómáig, Ottawától Kazincbarcikáig.
A permafroszt (örökfagy) olyan talaj, amely fagyott állapotban van évmilliók óta.
Napjainkban a Föld szárazföldjeinek kb. 20%-án van kisebb vagy nagyobb mélységig tartósan fagyott állapotban a talaj. A permafroszt mélysége és kiterjedtsége a globális felmelegedés egyik mutatója.
1998-ban és 2001-ben Alaszkában és Szibériában soha nem tapasztalt mértékben olvadt fel a talaj. A felengedő talaj tovább súlyosbíthatja a felmelegedést, mivel a korábban fagyott állapotban lévő üvegházhatást fokozó gázok: metán és szénhidrogének az olvadás miatt felszabadulnak, s a légtérbe kerülnek.
Szibériában 4 millió km² talaj indult olvadásnak, ami India méretének felel meg. Az olvadás következtében a felszínen foltokban tőzeglápok jelennek meg, melyekből metán szivárog a légkörbe. A folyamat önmagát gerjeszti: a felszínre tartó gáztól átjárt talaj ugyanis nem fagy meg, tovább növeli a metán légtérbe jutó mennyiségét, s ezáltal tovább halmozódnak a felmelegedést okozó gázok a légkörben.
A felmelegedés pedig sokféle hatással van bolygónkra, ennek összefoglalója lesz sorozatunk utolsó része.
A lila területek: permafroszt;
kék területek: időszakosan fagyott (évente legalább 15 nap);
rózsaszín területek: változó (évente 15 napnál kevesebb).
A fekete vonal a hótakaró legnagyobb kiterjedéseinek többévi átlagát jelzi
Az örök fagy (permafroszt) tájképének átalakulása. Már ez is sok gondot fog okozni, közben a felolvadt talajból a gázok a légtérbe jutottak.
Borítókép: ezermester.hu