Nagyot változott a világ, s jó, ha szülőként erről tudunk. Bő tíz évvel ezelőtt készült egy kutatás Kazincbarcika, Edelény és a térség településeinek általános iskoláiban. A vizsgálat a tanulók szabadidős szokásait kutatta, s az eredményeket összehasonlította több korábbi, 60-as, 70-es, 80-as évek hazai kutatási eredményeivel.
A vizsgálat kitért arra, hogy kivel tudnak igazán őszintén beszélni, kihez fordulnak a gyerekek, ha komoly gondjaik, konfliktusaik vannak.
Nos, míg a 60-as, 70-es, 80-as években az első három helyen valamelyik szülő, nagyszülő, testvér szerepelt, a vizsgálat időszakában a gyerekek 74 % -ánál (!) a barát, iskolatárs, testvér került az első három helyre, s a testvér döntő többségben a 3. helyen szerepelt.
A szülők mára már leszorultak a dobogóról. A gyermekek többsége gondjai esetén nem a szülőkhöz, nagyszülőkhöz fordulnak, hanem mindenki máshoz. S ez veszélyes és intő jel.
Fontos, hogy már kiskorától tudja és érezze a gyermek, hogy számíthat a szüleire, mi vagyunk számára a támasz és barát. S nagyon fontos, hogy tudjuk, kikkel barátkozik. Tudni kell, hiszen a barát egyre meghatározóbb lesz a gyermek életében.
Egy rossz és ellenőrizetlen barátság (ha a barát olyan), komoly veszélyekbe sodorhatja gyermekeinket.
A lecke jól fel van adva a szülőknek a mai rohanó világban. Mert a gyermekek többsége úgy érzi, nincs elég ideje a szüleiknek őrá. És ez nagyon nagy baj.
Neveljük szeretetben és okosan gyermekeinket!
-rizner-