Talán nincs is a világon olyan ország, amelyiknek nemzeti ünnepe időben olyan messzire nyúlna vissza, mint a magyarok Szent István ünnepe. 929 éves hagyomány.
ÍGY KEZDŐDÖTT – SZENTTÉ AVATÁS
Nemzetünk történelmében az államalapító István király meghatározó személyiség, országot adott a nemzetnek.
Mint a nemzet addigi legjelesebb uralkodóját tartotta számon őt Szent László királyunk is, aki 1083. augusztus 20-án emelte oltárra I. István király maradványait. Az oltárra emelés koronázó városunkban, Székesfehérváron a Nagyboldogasszony bazilikában történt Imre herceg és Gellért püspök ereklyéivel együtt. Ez az akkori szokások szerint szentté avatást jelentett.
Ettől kezdődően játszik szerepet a nemzet életében Szent István emlékezete, amit koronként eltérően értelmeztek és ünnepeltek.
1092. ÜNNEP LETT AUGUSZTUS 20 – MAJD JÖTTEK A TÖRÖKÖK
1092-ben a Szent László vezette szabolcsi zsinat rendelte el István király oltárra emelése napjának, vagyis augusztus 20-nak ünneplését A középkor folyamán egész Kárpát-medencében nagy hagyománya volt István király tiszteletének, addig, amíg a török hódoltságnak köszönhetően ez a kultusz aztán elveszítette az erejét.. Ezt követte pár száz év, mikor sok más egyházi ünneppel együtt, ez is kiszorult az egyházi naptárakból.
ISMÉT ORSZÁGOS ÜNNEP LETT SZENT ISTVÁN NAPJA
Aztán 1774-ben Mária Terézia országos ünneppé nyilvánította Szent István napját, és a hivatalos dátum ismét augusztus 20. lett.
TILTOTTÁK AZ ÜNNEPET
Az 1848-as szabadságharc leverésétől viszont 1860-ig a Habsburg hatalom nem engedélyezte a független magyar államot jelképező Szent István király ünneplését.
1891. MUNKASZÜNETI NAP LETT AUGUSZTUS 20.
1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította ezt a napot. Az ezt követő években már százezres tömegek érkeztek a fővárosba, a megrendezett körmenetre, és a Szent István-napi vásárra. Az Osztrák-Magyar Monarchia széthullása után pedig egy még újabb jelentéssel bővült augusztus 20. A területében és népességében is megfogyatkozott Magyarországon Szent István ünnepe a magyar királyság és a nemzeti egység jelképe lett. Így bővült ki aztán először az ünnep 1927-ben többek között a tűzijátékkal.
ALKOTMÁNY ÜNNEPÉVÉ VÁLTOZOTT
A második világháborút követő politikai erők, melyek a sztálini Szovjetuniót másolták, megszüntették az ünnep nemzeti és egyházi jellegét. Ellenben nem törölték el a munkaszüneti nap formáját, viszont a tartalmát megváltoztatták. A „dolgozó parasztságot” előtérbe helyezve az új kenyér ünnepének nevezték el ezt a napot, amit aratóbálokkal és aratási felvonulással ünnepeltek. Majd 1949-ben erre a napra dátumozták az új, szocialista államalapítást, így a következő években az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletben a Népköztársaság ünnepévé, illetve a Magyar Népköztársaság Alkotmányának ünnepévé nyilvánította augusztus 20-át.
HAZATÉRT SZENT ISTVÁN ÜNNEPE
A rendszerváltás után pedig újjáéledtek az eredeti hagyományok, többek között például a Szent Jobb körmenet. Ezt követte, hogy 1991-ben az Országgyűlés törvénybe emelte, hogy hivatalos állami ünnep legyen Szent István napja.