A Sajó völgye rossz levegőminősége ismert. Uniós szinten is téma volt a Balkán levegőminőségével együtt. Az Unió és a hazai környezetvédelmi szervezetek nyomására 2019-ben készült egy intézkedési terv a légszennyezettség csökkentésére. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály által készített intézkedési terv csak részben vált valóra, így a problémák zöme megmaradt.
A 3 város (Putnok, Sajószentpéter, Kazincbarcika) közül a levegőminőség Kazincbarcikán a legjobb, s Putnokon a legrosszabb. Ez összefügg azzal, hogy a távfűtéses lakások aránya Kazincbarcikán a legmagasabb, ebből adódóan a legkisebb arányú az egyedi fűtés.
Ami talán további szerencse, hogy a meghatározó ipari üzemek porkibocsátása jelentősen csökkent vagy megszűnt. Ez fontos tényező abban, hogy fűtési idényen kívüli időszakban ritkábban adódik gond a levegő minőségével. Ettől függetlenül az itt élőket hátrányosan érinti, hogy téli időszakban sokszor veszélyes a levegő minősége. S bár a híradásokban az említett 3 város szerepel, a többi település is komoly gondokkal küszködik, de azokban nincs mérőállomás, így adatok sem állnak rendelkezésre.
A LÉGSZENNYEZÉS LEGROSSZABB HATÁSA
Bár számunkra nem vigasz, de Európában összességében a helyzet Észak-Macedóniában a legrosszabb, ahol 100 ezer lakosra évente 255 légszennyezéssel kapcsolatos haláleset történik, majd Szerbia következik évi 217, és Montenegró évi 174 áldozattal. Magyarországon évente 107-en halnak meg a légszennyezéssel összefüggő betegségekben, míg például Ausztriában 36-an, Németországban 39-en, Finnországban pedig csupán 3-an.
Azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a légúti megbetegedések száma ebben a térségben a legmagasabb.
SAJÓ VÖLGYE LÉGSZENNYEZETTSÉGÉNEK FÖLDRAJZI OKAI
A „Sajó völgye” települései a Kárpát-medencén belül egy völgyben,vagy völgy mentén helyezkednek el.
Az egész Magyarországot érintő „medence-hatás” mellett a Sajó völgye rendelkezik egy sajátos „völgy-hatással”, ami azt jelenti, hogy adott meteorológiai viszonyok esetén (szélmentes idő, inverziós állapot, rendkívüli hideg, stb.) a keveredési magasság lecsökken. Ilyen meteorológiai viszonyok nagyon sűrűn előfordulnak ezen a területen, felerősítve a levegő minőségének romlását.
A SZÁLLÓ POR ESETÉBEN A FŰTÉS ÉS A KÖZLEKEDÉS A FŐ FELELŐSÖK
A légszennyezésnek több oka van, zömében a szálló porról lehet hallani. A szálló port kémiai összetételtől függetlenül, csupán fizikai alapon, a részecskék átmérője szerint csoportosítják. A légszennyezettség fő felelőse a szálló por (PM10, PM2,5 ), melyet a részecskék mérete szerint különítenek el. A PM10 10 mikrométer átmérőjű és annál kisebb részecskék. Ezek legalább 50-szer kisebbek, mint egy emberi hajszál szélessége, bejut a tüdőnkbe, hörgőket, légcsövet irritálja, hosszútávon megbetegítheti.
A PM2,5 vagy finom részecskék átmérője 2,5 mikrométer és annál kisebb. A finom részecske források minden égés során jellemzőek, beleértve a járművek belsőégésű motorjait, az erőműveket, a fatüzelést, az erdőtüzeket, a mezőgazdasági hulladékégetést és számos ipari folyamatot. Míg a PM10 a tüdőbe jut, a PM2,5 sokkal veszélyesebb, mivel a tüdőből a véráramba is bejuthat, a keringési rendszeren keresztül pedig bárhová eljut a szervezetben, és súlyos elváltozásokat okozhat.
Az utóbbi évek mérési adatai azt mutatják, hogy a korábbi tendenciával ellentétben a közlekedés, mint fő PM10 forrás meghatározó szerepe megszűnt és a lakossági kibocsátások léptek előtérbe.
Egyre több háztartás tért át a szilárd tüzelésre (szén, fa, biomassza), illetve nagyon sok helyen hulladékot (PET palack, gumi, műanyag, stb.) használnak a háztartási tüzelőberendezésekben.
Az OMSZ adatai szerint a kisméretű részecske (PM10, PM2,5) kibocsátásról 2000 óta rendelkezünk hivatalos adatokkal. 2017-ben a PM10 kibocsátás forrásai a legjelentősebbnek tekinthető lakossági fűtés (59,2 %) mellett az építési-bontási tevékenység (12,4 %), és a mezőgazdasági kis gazdaságoknál a mezőgazdasági termékek tárolása, kezelése és szállítása (9,5%). 2000-ben a forrás szerkezete kissé eltért a jelenlegitől, mert az energia termelés is hozzájárult a kibocsátásokhoz 14 %-kal
A PM2,5 emisszióra a lakossági szektor dominanciája jellemző. 2005-ben a kibocsátás 67,5 %-a, 2017-ben már 82,8 %-a származott a lakóházak fűtéséből. 2005-ben a közúti közlekedés még közel 10 %-kal járult hozzá a kibocsátáshoz, azonban 2017-ben az éves összes PM2,5 kibocsátásnak alig
3 %-a közlekedési eredetű.
AMIT NEM SIKERÜLT MEGOLDANI
A térség levegőminőségére vonatkozó intézkedési tervek nem valósultak meg maradéktalanul. Olyan problémák maradtak megoldatlanok, amelyek a gondok megoldásának idejét elnyújtják.
1. A fűtés korszerűsítése és a legkárosabb anyagok kiváltása. Azaz továbbra is tüzelik a műanyagot,gumit, használt olajat, stb., s ezen a területen komoly előrelépés nem tapasztalható.
2. A tömegközlekedés fejlesztése. Sajnos ennek ellentétes tendenciája érvényesül, s jelenleg is az autózás kap prioritást. Ma már minden településen érzékelhető a csúcsforgalom, a dugó, ami komoly környezetterheléssel jár.
3. Felvilágosító kampányok. Ebből szinte semmi nem érzékelhető. Nincs tudatformálás, elrettentés, tanácsadás.
4. Hatósági eljárások
Sok településen ez a nem létező kategóriát jelentik. Egyrészt erre nincs kapacitás, finanszírozási lehetőség, másrészt a fűtésből származó szennyezés mérése, ellenőrzése semmilyen szinten nem megoldott.
ELLENTMONDÁSOK
1. Egyes források több halálos áldozatot írnak le a légszennyezés okaként, mint a hivatalos dokumentumok.
A PM2,5-re nincs hivatalos órás vagy napi egészségügyi határérték, azonban azt, hogy mennyire veszélyes az emberi egészségre, jól mutatják az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai, amelyek szerint az Európai Unióban több mint 400 000, Magyarországon közel 13 000 ember veszti idő előtt az életét minden évben a PM2,5-szennyezés miatt. (Forrás: Hivatalos hazai adat 107) https://wellstandard.hu/ajanlas/a-reszecskeszennyezes-veszelyei/-
2. Beszámolók és a valóság. Sok beszámoló eltúlozza a megoldások eddigi hatékonyságát. Az tény, csökkent a légszennyezéses napok száma, de pl. a szennyezések nagysága az érintett napokon arányait tekintve nem csökkent. S ez ráadásul mindig kétes adat, mert azokat nagyban befolyásolja az aktuális időjárás.
Erre a témára később ismét visszatérünk!
Borítókép: greenfo