Egy olyan program zárult le a BorsodChem és a város együttműködésében, amely a jövő legnagyobb kihívásáról, a klímaváltozásról és benne az ember lehetőségeiről szól.
Igen, rólunk szól, de rögtön meg is lehet kérdezni: és kit érdekel? Sajnos az emberek jelentős részét nem foglalkoztatja saját jövője, nem vált ki belőle komolyabb érzelmeket gyermekei és unokái jövőképe, az, hogy lesz-e egészséges élettere.
A nem érdekel álláspontra csak egy példa. A város szennyezett levegője kapcsán automatikusan a BorsodChemet kiáltják ki felelősnek azok, akik „emlékezetből” kommentelnek. Igen, volt olyan időszak is. De ha a mostani adatokat megnézzük, azt láthatjuk, hogy a levegő szennyezettsége szorosan kapcsolódik a napszakokhoz. A reggeli és esti csúcsforgalomhoz, a délutántól dübörgő fűtéshez, aminél a legelképesztőbb és legkárosabb anyagok is tűzre kerülnek. A Sajó-völgye pedig egy olyan sajátos légkörrel rendelkezik, ami kimondottan „szereti” magához szorítani s nem elengedni a szennyező anyagokat. A lényeg: az itteni légszennyezésben az emberi tevékenység a legmeghatározóbb, s nem a BC. Könnyebb a céget szidni, mint autó nélkül 4-500 métert menni, megfelelő tüzelőanyaggal fűteni, stb.
Szóval a tényszerűség sokat jelent, s erről is szólt a LEFE projekt záró rendezvénye is , melynek célja volt, hogy a város és BorsodChem közötti együttműködést segítve tegyen a klímaváltozás kihívásainak enyhítéséért. A projekt a Miskolci Egyetem koordinálásával valósult meg, s a abban részt vettek olyan szolgáltatók is, mint a HungaroMet (meteorológiai szolgálat).
Sok minden elhangzott, sokféle feladatot meghatároztak a felek. Ami fontos és figyelmet igényel, az a másfél fok és az alkalmazkodás.
A másfél fok arról szól, hogy a tudósok évek óta hangoztatják, vigyázni kellene, hogy a Föld légköre ne növekednem másfél fokkal az ipari forradalom kezdő szakaszához viszonyítva. Sajnos átléptük ezt a bűvös határt, s úgy tűnik a klímaváltozás velünk marad a maga jellegzetességeivel. Ide kel sorolni, hogy megnövekednek az időjárási szélsőségek, s azok mértéke, nevezetesen a hőhullámok, villám árvizek, aszályok. Nő a hőségnapok száma, a nyár hossza, nőnek a csapadékszegény időszakok. S persze ezek következtében változik a növényzet is. S ha már változnak a növények , változni fog az állatvilág is. Növények tűnnek el, új fajok jelennek meg.
Ami fontos, s ami elhangzott a projektzárón, az egy bűvös szó. Alkalmazkodás.
Jelenleg ez a legkivitelezhetőbb, mert ez talán a globális gondok ellenére lokálisan hozhat némi gyógyírt.
A város és a BorsodChem erre dolgoztak ki stratégiát, vállaltak elvégzendő feladatokat. Ez mindenképp fontos és tiszteletet parancsoló gondolkodás. A mi életünket teszik elviselhetőbbé, jobbá.
A kérdés az, hogy mi emberek mit tudunk és akarunk tenni az alkalmazkodás érdekében?
Még több autót veszünk, s a gigadugók szennyezése javítja helyzetünket? Szó nélkül tűrjük a környezetszennyezés minden formáját? Tűrjük az utcai szemetelést, a veszélyes anyagok szétdobálását, a káros anyagok eltüzelését? Patronáljuk a túlfogyasztást, a víz pazarló használatát? Letérkövezünk minden négyzetcentimétert a portákon, nem törődve azzal, hogy az egyébként a talajba beszivárgó víz számunkra fontos mikroklímát hozhat létre? A letérkövezett házak százaiból kizúduló csapadékvíz pedig hatásos táplálója a villámárvizeknek.
Szóval mi egyének mit akarunk tenni? Azért kardinális kérdés ez, mert bármilyen nemes feladatot vállalt magára a BorsodChem és a város, az emberek aktív cselekedete nélkül sokkal kisebb lesz a minket érő hatékonyság.
„A LIFE-CLIMCOOP projekt általános célja, hogy fejlessze a köz- és magánszféra, vagyis a települési önkormányzat és a helyben működő vállalat közötti együttműködést annak érdekében, hogy közösen és összehangoltan tudjanak fellépni a helyi szintű éghajlati kockázatok mérséklése érdekében” – mutatta be a konferencián Dr. Viskolcz Béla, a Miskolci Egyetem intézetigazgatója
„A legnagyobb hazai vegyipari cégként példát kívánunk mutatni abban, hogy az innovatív együttműködéssel és a közös klímaalkalmazkodást célzó kezdeményezésekkel valós gyakorlati előnyöket teremthetünk a város és a vállalat számára egyaránt. A Kazincbarcikán megvalósuló intézkedések többek között érintik az esővíz-gazdálkodást – ehhez Vállalatunk 120 egyköbméteres IBC tartályt osztott szét a pályázó helybeliek között –, a városi zöldfelületek bővítését, zöldtetők létesítését, a korábbi ipari területek többfunkciós, az alkalmazkodást elősegítő eszközökké alakítását, ökológiai folyosó létrehozását, valamint a városi öntözési terv klímaszempontú frissítését” – számolt be Varga Béla, a BorsodChem Zrt. PR igazgatója a projekt részleteiről.
A lényeg a felek felelősen gondolkodtak, megtették a közös lépéseket a mi érdekünkbe. A kérdés most már az, hogy mi emberek mikor csatlakozunk saját jövőnk megmentéséhez, élhető élettér kialakításához?
Mindenkit arra biztatunk, olvasson bele a projektbe, mely ide kattintva elérhető.
A galéria a képre kattintva nyitható meg.
