Juhász Tiborné Felsőnyárádon lakik, s az elmúlt ciklusban a képviselő-testület tagja volt. E megbízatása kapcsán jól ismeri a település gondjait, a fejlesztési igényeket. S vannak saját tervei a közösségi élet új elemeinek megvalósítására is. Az idei helyhatósági választáson nem csak képviselő-jelöltként, hanem polgármester-jelöltként is megméretteti magát. Erről beszélgettünk vele.
Juhász Tiborné Ózdon született. Édesanyja húgával együtt nevelte őket, egyedül. A nyolcadik osztály elvégzése után az edelényi Izsó Miklós Gimnáziumban érettségizett. Munka mellett képezte magát, és először a Fáy András Közgazdasági Szakközépiskolában 2 év alatt különbözeti érettségi vizsgát tett pénzügyi szakon. 1995-ben letette a mérlegképes könyvelői szakvizsgát, 2005-ben pedig közgazdászként végezett a Nyíregyházi Főiskolán. 1994-2017 között a Felsőnyárádi Közös Önkormányzati hivatalban dolgozott, mint igazgatási, később pedig mint adóügyi főelőadó. Férjével együtt nagyon sokat dolgoznak, ezt a munkaszeretet, az emberek iránti tiszteletet adták tovább gyermekeink számára.
– Miért vállalná a polgármesterséget?
– Polgármesterként szolgálni Felsőnyárádot egy különleges lehetőség, amely során közvetlen hatással lehetek a helyi közösségre és annak fejlődésére. Szolgálat- ami teljes embert kíván. Felsőnyárád nemcsak egy falu számomra, hanem az otthonom, a szívügyem. Hiszem és vallom, hogy a közösség ereje, a helyi emberek kitartása és együttműködése révén élhetőbb településsé tehetjük ezt a közösséget. Tisztában vagyok vele, hogy nehéz feladat várna rám, de akik ismernek, azok tudják: a tettek embere vagyok, nem félek a kihívástól, a nehézségektől.
– Milyennek ítéli a település jelenét?
– Felsőnyárádra jellemző volt az összefogás, a segítségnyújtás, ami mára már a múlté, elvesztek a régi értékek. A lakosok kicserélődnek, a falusi CSOK-nak és a babaváró hitelnek köszönhetően az ingatlan árak elég magasak, kedvelt település lett a község. Sok új fiatal család költözött be, akik elhatárolódnak a település mindennapi életétől. Kulturális és egyéb programok szervezésével szeretném összekovácsolni a régi és új lakókat. Ez a törekvés már elindult, hiszen az „Adventi Világítós Ablakok” játék is ezt a cél szolgálta, és nagy örömömre sikerült fiatalokat is bevonzani a játékba.
Felsőnyárád lakói közötti összetartás erősítése és a közösségi élet fellendítése a célom. Szeretném ösztönözni a helyi közösségi eseményeket, rendezvényeket, amelyek erősítik az összetartozás érzését.
– Melyek a legfontosabb célkitűzései?
– Az önkormányzat pénzügyi kerete egyre szükösebb, ezért a fejlesztésre, felújításra csak pályázati úton van lehetőség. Ezekbe szeretném bevonni a civil szervezeteket, mert könyvelőként azt tapasztaltam, hogy így nagyobb lehetőségekhez juthat a település.
A Magyar Falu Program több pályázati formában is lehetőséget nyújt bölcsőde, minibölcsőde kialakítására, ingatlan vásárlással is. Sikeres pályázat esetén a Takarékszövetkezet épülete megfelelő lenne erre a célra. Szükség lenne Közösségi Ház -ra is, ahol a civil szervezetek kulturált környezetben tudnának működni.
Bár az alapvető infrastruktúra működőképes, van lehetőség a fejlesztésre. Az utak újra aszfaltozása, a csapadékelvezető árkok kiépítése, a meglévő árkok felújítása, karbantartása nagyon fontos, hiszen a tavalyi év folyamán négyszer öntötte el a települést a villámárvíz. A kiépített vízelvezető árkok tervezésének újragondolása. A közvilágítás korszerűsítése és a közterületek karbantartása mind olyan területek, amelyekben fejlődni kell. Fontosnak tartom a helyi vállalkozások támogatását és a turizmus fellendítése is jelentős lehetőségeket rejt.
Felsőnyárád egy völgyben elhelyezkedő település, közlekedési és turisztikai szempontból központi helyet foglal el. A környezetvédelem és a fenntarthatóság kérdése kiemelt figyelmet igényel, hogy megőrizzük a természetes szépségeket a jövő generációi számára is. Tudatos neveléssel a gyermekek bevonása a földművelésbe, játékos formában bemutatva a kertészkedést.
A szolgálati lakások nagyon rossz állapotban vannak. 2 lakás teljesen üresen áll, kihasználatlanok, jelenleg irattárolásra használják. A harmadik szolgálati lakás háziorvosi rendelőként és lakásként is funkcionál, ennek állapota is katasztrofális. Szükségszerű a felújításuk, de ezt az önkormányzat anyagi helyzete miatt önerőből nem lehetséges. Teljeskörű felújítás után bérbeadható lenne, ezáltal az önkormányzat is juthatna némi bevételhez.
Ahogy említettem, az önkormányzat költségvetése egyre szűkösebb. A COVID-19 járvány miatt az önkormányzat újabb adónemet, ill. helyi adók tekintetében adóemelést nem vezethetett be. A falu lakói részére újabb adó bevezetése, vagy a már meglévő adók drasztikus emelése nehéz anyagi körülményeket teremtene. A rezsiköltségek nagyon magasak az intézmények számára.
Jelenleg 32 fő közfoglalkoztatott dolgozik, ebből 2 fő férfi. A közfoglalkoztatott emberek igyekeznek helytállni, de kevés a férfierő, ezért pl: fűkaszálás, különböző géppel végezhetők munkák nehezebben megoldhatók.
Bár a jelenlegi testület tagjai nők, azért igyekeztünk helytállni, ahol lehetett. Többször hirdettünk társadalmi munkát a temető kaszálására, a kaszálás után a sírhelyek rendbetételére. Ebben nagy segítségre voltak a házastársaink, és a település lakói is jöttek segíteni. Az árvizeknél zsákoltam, utánfutóval hordtam a homokos zsákot, vállvetve lapátoltam a közfoglalkoztatott emberekkel, a falu lakóival, akik segíteni jöttek.
Vég nélkül sorolhatnám, mi mindent kellene a településen rendbe tenni.
Tizenkét éves korom óta dolgozom, nyáron az Izsófalvai TSZ-be jártam babot szedni, babot kapálni a felsőnyárádi asszonyokkal, vagy a Feketevölgyi Szénbányában a lámpakamrában adtam ki a lámpákat műszakváltáskor.
Akik ismernek tudják, hogy számíthatnak rám. Igyekszem tudásom és tapasztalataim alapján helytállni, segíteni.
Felsőnyárád vezetése teljes embert kíván, egy ilyen nagyságú települést nem lehet félállásban ellátni. A falusi ember számára biztos pont a polgármester, aki segít a problémák megoldásában, akitől lehet tanácsot kérni.
Sok sikert! Köszönöm a beszélgetést!