A Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület népművészeti kiállításán Tóth Attila , a település polgármestere mondott köszöntőt. Kiemelte, hogy számára fontos érték a közösség összefogása értékmentése és értékteremtése. A település életében az egyik ilyen kiemelkedő közösség a Bartók Béla Hagyományőrző Egyesület. Köszöntőjében kiemelte, tisztelet és köszönet illeti a közösség valamennyi tagját azért, amiért ilyen magas szinten ápolják a nemzeti kultúrát, azon belül Borsodszirák múltját, népművészeti értékeit.
A megnyitón Kocsis Istvánné, a csoport vezetője az alábbi gondolatokkal ajánlotta a kiállítást az érdeklődők figyelmébe.
2021-ben kezdődött a Nemzeti Művelődési Intézet irányításával az a szép kezdeményezés , melynek célja a kézművesség népszerűsítése, értékeink megőrzése, azok átadása és tovább éltetése, határainkon belül és határainkon túl. Nem titkolt cél volt továbbá a közösségek építése, a mindennapok szebbé és tartalmasabbá tétele. Borsodszirákon a mai kiállítással lezárult immár a harmadik népművészeti szakköri pályázat is.
2021-ben egy szakkör, a csipkeverés indult a településen, s ők pályáztak. 2022-ben már két csoportjuk volt, az egyik a gyöngyfűző, a másik pedig a hímző. 2023-ban új tagokkal bővültek, ekkor két csoport indult a pályázaton, a makramé és a gyöngyfűző. Tagjaink a 2024/2025-ös évre ismét pályázni kívánnak, két csoporttal. A hímzők, valamint új közösségként a mézeskalács készítők.
A Nemzeti Művelődési Intézet szakmai sikerét, a program iránt növekvő igényt jelzi, hogy míg 2021-ben hat kézműves ágazatból választhattak a pályázók, ma 18 ágazat ad erre lehetőséget: bútorfestés, csipkeverés, csuhé, érem gyűjtés, gyertyaöntés, hímzés, kötés gyönggyel, makramé, nemezelés, quiling, tojásfestés, vesszőfonás, papírfonás, baba-mama horgolás, natúrkozmetika, szövés kereten.
A mostani kiállításon bemutatott alkotások készítői: Ádám Bálintné , Barna Györgyné , Gondos Péterné , Fajkucius Györgyi , Juhászné Palotai Katalin , Kocsis Istvánné , Molnár Andrásné , Molnár Emőke , Nagy Imréné , Nevelős Józsefné, Némethné Szilva Mária.
A kiállítás után beszélgettünk Kocsis Istvánnéval, a közösség vezetőjével.
-Hogyan indult a borsodsziráki hagyományőrzők története?
-Ez egy olyan folyamat, amely átszőtte a település életét. Jelentős mérföldkő volt a História-völgy létrejötte, mely Boldvától indul és 55 kilométeres hosszúságban, a szlovák határnál levő Hidvégardóval zárul. A települések értékei között ott szerepel Borsodszirák is. Településünkön az úgynevezett “Hímes házban” olyan bemutatóhelyet alakítottak ki, ahol a paraszti barokk lakás- és viselet emlékeit mutatják be. Utóbbiakat fel is próbálhatják a turisták. Ez egy csodálatos emlék a település életében.
A másik meghatározó esemény pedig az volt, amikor a Néprajzi Múzeum Borsod megyéből 2 kiemelkedő népművészeti értékkel rendelkező települést választott be kiállítására. Az egyik a mezőkövesdi matyó viselet, a másik pedig a borsodsziráki cifra szűr. Ennek a szakmai értéke olyan kiemelkedő volt, hogy helyt kapott a millenniumi kiállításon is, s mai is a Néprajzi Múzeum kiállításának egyik értékes darabja.
Vannak a Néprajzi Múzeum történetét végig kísérő, emblematikus tárgyaink, amelyek fontos szereplői kiállításoknak, gyakran kerülnek publikációkba is. Ilyen tárgy ez a „sziráki szűr” is, amely a millenniumi kiállítás óta a Néprajzi Múzeum gyűjteményének kiemelkedő darabja.Cifraszűr, Borsodszirák (készült Miskolci szűrszabó műhelyében)
-Hogyan leltek otthonra?
-Ez hosszabb történet. A História-völgy kapcsán Laki Lukács László vezetésével feldolgozták Borsodszirák népművészetét, melyről könyv is készült. A településen lévő kasznár házból pedig hímes házat hoztak létre, mely az alkotók otthonává vált. Az akkori História-völgy program kapcsán 10 helyi hölgy vett részt a hímző közösség munkájában, melyet akkor még Gál Andrásné vezetett, aki Edelényből járt ki. Amikor a programnak vége lett, a közösség együtt maradt. Sajnos jöttek a nehéz időszakok, jött a covid, a rezsicsökkentés. A covid alatt szünetelt a munka, a rezsi gondok időszakában pedig a fűtési szezonban pedig itt a családsegítőben dolgoztunk, a s nyár beköszöntével költöztünk vissza a hímes házba,
Ön mióta vezeti a közösséget?
Az én szerepem 2021-ben kezdődött. Ebben az évben Békéscsabán indult az a program, aminek célja, a megszűnőben lévő népművészetet visszatanítani. Az akkor útjára indult program hatalmas segítség volt, hiszen szakmai anyagokat, videókat kaptunk, hogy autentikusan dolgozhassunk. S természetesen a pályázók a munkához nélkülözhetetlen fonalat, stb. is megkapták. A kör tagjaival megbeszéltük, hogy bekapcsolódunk ebbe a munkába. Akkor a csipkeverést sajátítottuk el, ez azért is fontos, mert a gömöri hímzéshez ez kapcsolódik, ez való.
A galéria a képre kattintva nyitható meg.
