Boldva a História-Völgy kapuja, az a település, ahol a közösségi összefogás a siker egyik kulcsa.
S a település abból a szempontból is szerencsés, hogy a bányák bezárása kevésbé rendítette meg az itt élőket, mint a környező települések lakosságát. Miskolc és Edelény közelsége pedig munkát kínál azoknak, akik dolgozni szeretnének. Akiknek pedig képzettség hiánya, vagy egyéb ok miatt nem sikerül máshol munkát találni, azoknak az önkormányzat a közmunka keretében kínál lehetőséget.
Olyan közmunkában lehet részt venni, amelyben értéket teremtenek, amely által Boldva gazdagabb és szebb lesz. Erre hozta fel példaként a település polgármestere a temetőben történő útfelújtást. Akik ott dolgoztak, a közösségnek hoztak létre értéket, ennek megfelelően kiváló minőségű munkát végeztek.
Mi lehet Boldva jövője? A tervekről beszélgettünk Szabóné Tóth Julianna Judittal, Boldva polgármesterével.
–Milyen feladatokat tűzött ki maga elé a település?
-Boldvának a sajátosságaiból kell kiindulni. Olyan fejlesztésekben kell gondolkodni, amelyeknek itt gyökere van, s amelyek a település szempontjából meghatározóak.
Gyógynövényeket termesztünk, tökmagból olajat sajtolunk, amelyhez mi magunk termeljük meg a tököt. Ez hoz bevételt, igaz nem horribilis összeget. De ez munkát ad, s nem mellesleg szaktudást is. Olyan szaktudást, amellyel a munkaerő piacon is el lehet majd helyezkedni. Ki szeretném emelni a sajtolóüzem vezetőjét, aki az országot körbe utazva szerezte meg a munkához nélkülözhetetlen szaktudást, tapasztalatai alapján fejlesztette az üzem technológiáját. Ha ilyen elhivatottsággal találkozunk, akkor azt támogatni kell, mert nem csak az egyén, hanem a közösség is profitál belőle.
–Tudnak e előnyt kovácsolni Boldva történelmi hagyományaiból?
-Ez megint olyan terület, ami a mi sajátosságunk. A história szerint itt született a Halotti beszéd. Van egy gyönyörű műemléki templomunk, a kulturális élet egyik központja. De meg kell említenem a Barátok Házát és a csodálatos Tájházunkat. Magától értetődő, hogy ezekre az értékekre alapozva vannak fejlesztési lehetőségeink. Miután Boldva a História-Völgy kapuja, a turizmus nem megkerülhető lehetőség. Ráadásul itt folyik el a Boldva, melyre alapozva új idegenforgalmi koncepciót dolgoztunk ki. Sokan legyintettek korábban Boldvára, de ha valaki ellátogat a Monostor térre, akkor érteni fogja, miért is gondolkozunk az idegenforgalom fejlesztésben.
–Nem oly régen átadtak egy öt hektáros ipari parkot? Mi vezérelte önöket ennek létrehozásában?
-Ha egy település vállalkozókat akar becsábítani, akkor megfelelő feltételeket kell biztosítani. Az általunk átadott ipari park tartalmazza azt az infrastruktúrát, amely nélkülözhetetlen a vállalkozások működéséhez.
Ma már előrehaladott tárgyalásaink vannak olyan befektetővel, aki egy komplex mezőgazdasági vállalkozást kíván megvalósítani az állattartástól a feldolgozásig. Persze a gazdaság érzékenyen reagál mindenre, így nem tett jót a Covid, s nem tesz jót most a háborús válság sem. A labda a vállalkozó térfelén pattog, de bízunk abban, hogy hamarosan láthatóvá válik a beruházásuk. Ez nem csak bevételt jelenthet az önkormányzatnak, hanem a helyieknek is munkahelyet kínál. S ha van munka, akkor a családok jobban boldogulnak, s ebben talán ez a legfontosabb.
–A nagy tervek mellet bizonyára vannak kisebbek, nevezzük ezeket hétköznapi terveknek. Melyek ezek?
-Egy település életében mindig adódnak feladatok, ez alól Boldva sem kivétel. Meg kell oldanunk a csapadékvíz elvezetés problémáit. Működtetni kell a falut, amelybe beletartoznak a felújítások, javítások a járdától az átereszekig.
S minden olyan lehetőséget meg kell ragadnunk, mely Boldva közösségépítését elősegítik. Ebbe beletartoznak ünnepeink, beletartozik a Mikulás, amikor végig járjuk a település gyermekes családjait, az Aludttej Fesztivál, a Barátok Háza programjai, stb.
–Mikor érezné azt, hogy révbe értek?
-Ha egyre többen mondanák, szeretem ezt a községet, én itt vagyok otthon, jó boldvainak lenni.
A cikk a Közösen a Fejlődésért Egyesület hirdetéseként jelent meg.