Valaki azt mondta, luxuscikk lesz az élelmiszer. Ha a klímaváltozás következményeként az aszály ilyen ütemben folytatódik, nem lehet túlzó a kijelentés.
A nyár épp, hogy elkezdődött, de már 400 milliárd Ft értékű gabona lett az aszály áldozata. A legelők esetében sem jobb a helyzet, ez a téli takarmányozásnál okoz gondot.
A Tisza vízszintje rekord alacsony, az Alföld egyes helyein gyalogosan át lehet kelni rajta. Folyamatos a hazai tavak kiszáradása. A szokásosnál korábban kiszáradó Fehér-tó kezdte a sort, majd folytatódott a Debrecen melletti Vekeri-tóval. Jelenleg a baranyai horgásztavak vannak komoly bajban, közülük 10 kiszáradt, hatalmas kárt okozva a halászati állományban.
A klímaváltozás mezőgazdaságot sújtó következményei a pénztárcánkon fognak lecsapódni.
Már ez önmagában is komoly árfelhajtást okoz, erre még rátesz néhány lapáttal az orosz-ukrán háború. Az ukrán mezőgazdaság, mely fontos gabonaexportőr volt, romokban. Azaz, bizonyos mezőgazdasági termékekből óriási hiány lesz, ami dönti a dominót.
1200 éve nem tapasztalt aszály sújtja a spanyolokat, portugálokat. Ők is hatalmas mennyiségű behozatalra szorulnának, ha lenne valahol fölös készlet. Olaszországban a Pó folyó szárad ki, ellehetetlenítve az öntözést.
A nyár még el sem kezdődött, az aszály tarol, s a folytatás sem lesz jobb. Mindent meg kellene tenni a klímaváltozást okozó emberi tevékenység visszaszorítására, de erre igazán átütő kezdeményezések nincsenek. Ráadásul a mostani háború is ez ellen hat, hiszen az energiabiztonság és ellátás érdekében ismét előtérbe kerültek a foszilis energiahordozókat felhasználó erőművek, azaz a szénerőművek.
S legyünk őszinték, az emberek túlnyomó többségét sem érdekli, hogy a fenntartható fejlődés érdekében saját fogyasztási szokásait átgondolja, terelje a környezettel harmonikus irányban. Minden nehézség ellenére őrült ütemű fogyasztás jellemzi az embereket. Élni a mának, nem figyelni a holnapra, gyermekeink jövőjére.
Szóval aszály, óriási károk, de ez kit érdekel? A politikát nem igazán. S az emberek zömét sem.
Erre mondta egyik ismerősöm, hamarabb lesz háború az autók parkoló helyeiért, mint a vízért.
