A csillagászati nyár kezdete június 21-e, hivatalosan ma köszönt a legmelegebb évszak. Ezt a napot nyári napfordulónak is nevezik, az északi félgömbön ekkor delel legmagasabban a Nap, ettől kezdve látszólagos útján visszaindul az Egyenlítő felé. Az északi félgömbön ezen a napon leghosszabb a nappal, aztán egy-egy tyúklépéssel rövidül. Hazánkban közel 16 órás nappali világosságra számítsunk a mai napo.
Noha a nyári napforduló napján a leghosszabb a nappal, a legkorábbi napfelkelte nem ezen a napon van. Hasonlóan a napfelkelte legkésőbbi időpontja sem a téli napforduló napján van, dacára annak, hogy ezen a napon a leghosszabb az éjszaka.
Bár mostantól kellene számítanunk kánikulára, május óta ebben többször volt részünk. Mint arról már írtunk, a klímaváltozás miatt Magyarországon a nyár (mint meleg évszak) 50 nappal lett hosszabb.
Időjárás szempontjából úgy vélték, hogy 40 napig olyan idő lesz, mint amilyen ezen a napon van. A gazdáknak pedig ekkor kell elvetni az őszi répát és retket, valamint Szent Iván-napján kell leszedni a gyógynövényeket.
A magyar népi szokások szerint már korábban is fontos ünnep volt, de a kereszténység felvétele óta Szent Iván napjához (éjjeléhez) kötik a nyári napfordulót. A legtöbb kultúrában számos ősi szokás kapcsolódik hozzá, megünneplésének ismét reneszánsza van. A nyári napfordulókor, június 21-én ünneplik a tűz ünnepét. A Szent Iván-napi tüzeknek egészség- és szerelemvarázsló szerepe is volt, ezért is ugrották át őket, és füstöltek felettük különféle illatos növényeket. A tűzre egyébként még ma is kerül zsúpszalma, rőzse, májusfa, gaz, sőt egyes helyeken még embert fomázó bábu is.
Borítókép: Eumet