Alapvetően egyetlen dologgal lehetne indokolni az élelmiszerek esetében végbemenő drasztikus áremelkedést, ez pedig a piac szó. A piacot azonban számtalan olyan hatás éri, ami felfelé hajtja az árakat. Csokorba szedtük a legfontosabb okokat, s ezek jelzik, hogy le kell számolni az „olcsó élelmiszerek” illúziójával. Ez az öt ok csak a jéghegy csúcsa, a probléma ennél szélesebb körű.
1. KLÍMAVÁLTOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI
Fagy
A mezőgazdaság egésze kitett az időjárás elemeinek, amit napjainkban nagymértékben tovább kínoz a klímaváltozás. Ma már szinte rendszeres a téli enyhe időjárás, ami akár a rügyeket is előcsalogatja, aztán a tavasz kezdetén jön néhány olyan brutális lehűlés, ami ellen szinte lehetetlen védekezni. Ez a fagykár tizedelte meg az utóbbi években a gyümölcsösöket, s a tendencia állandósulni látszik. Ha kevés a gyümölcs, akkor annak ára az egekbe emelkedik.
Aszály és az extrém forróság
Mára a nyár 50 nappal lett hosszabb, s melegebbé vált, mint korábban volt. Önmagában már ez is komoly problémákat okozhat, főként az extra meleg napok, de ennek következtében a csapadékeloszlás szélsőségesen megváltozott. Hosszú ideig nincs csapadék, aszály alakul ki, aztán hirtelen özönvíz szerű eső hullik. Mindkettő megtizedeli a mezőgazdasági termést. Sajnos ma már nem csak a nyári aszály sújtja a mezőgazdaságot, hanem mint az idén, a téli időszak is. Már most márciusban óriási mértékű a talaj nedvességhiánya, ami nem sok jóval kecsegtet az idei évre.
Mindezek terméscsökkenést eredményeznek, ezek pedig felfelé hajtják az árakat.
2. BESZÁLLÍTÓI ÁRAK EMELKEDÉSE
Ebbe sok minden beletartozik, az üzemanyagoktól a műtrágyán át az energiáig, a takarmányig és a vegyszerekig. Ezen a területen a drágulás évek óta folyamatos, az elmúlt évi adatokhoz viszonyítva 30 % körüli az arányuk, ami a háborús helyzet miatt tovább növekedhet. Miután ezek mind a mezőgazdaságra, mind a feldolgozó iparra kihatnak, az áremelkedés üteme egyértelműnek és folyamatosnak látszik.
3. NINCS MUNKAERŐ
A mezőgazdaság legnagyobb gondjai közé tartozik, hogy nincs elegendő munkaerő, különösen hátrányos ez a betakarítás időszakában. Az, hogy a bérek ezen a területen is emelkednek, az természetes, hiszen egy nagyon kemény munkáról van szó. Önmagában már ennek is árfelhajtó hatása van, erre azonban rátesz egy lapáttal a földeken maradt termés, amit nem tudtak munkaerő hiányában betakarítani. Hiába a megfelelő mennyiségű és minőségű termés, ha az nem kerül betakarításra, áruhiányt okoz, ami szintén árfelhajtó hatású. Ez a gond évek óta jelen van Európában, így hazánkban is.
4. FOLYAMATOSAN JELEN VAN A JÖVEDELMEZŐSÉG PROBLÉMÁJA
Aki mezőgazdasággal foglalkozik, az is szeretne megélni, családját eltartani. Annak ellenére, hogy a kormány hatalmas összegű támogatást biztosított és biztosít a gazdálkodók részére, a jövedelmezőség minden évben kérdéses. Gondoljunk csak bele azoknak a helyzetébe, akiknek termését évek óta elviszi a fagy, vagy az állattartás esetén a meglóduló takarmányárak elviszik a hasznot. A hatások sokszor olyan rövid távon érkeznek, s olyan drasztikusan, hogy a jövedelmezőség szempontjából kivédhetetlenek. Nem véletlen, hogy egyre többen hagynak fel a gazdálkodással, főként a kisebb vállalkozások, pedig ők jelentős szeletét jelentik a hazai termelésnek.
S ez részben igaz a feldolgozó iparra is.
5. KERESKEDELEM
Évek óta sarkalatos pontja az élelmiszer áraknak a kereskedelem. A termelők panaszkodnak az alacsony felvásárlási árakra, a boltokban pedig bődületes árakkal találkozhatunk. A kereskedők az emelkedő beszállítói árakra, az emelkedő közterhekre, működési kiadásokra panaszkodnak, s nem maradhat ki ebből a feldolgozó iparra történő hivatkozás sem. Ez egy olyan „boszorkánykonyha”, amibe nehéz belelátni, igazságot szolgáltatni. A tény azonban az, hogy ennek a vesztesei a termelők és a vásárlók. A termelők jövedelmezősége nem nő, a vásárlók pedig egyre több pénzt hagynak a boltokban.
Az okok összetettek, a tények pedig tények. Erre példa az alábbi néhány termék esetében a termelői árak emelkedésének üteme:
A termelői árak növekedése jellemezte a gabonapiacot a 2021-es évben. Kérdés, mi vár a gazdákra az idén, a megnövekedett költségek mellett.
Az AKI PÁIR adatai szerint február utolsó hetében Magyarországon:
- az étkezési búza áfa és szállítási költség nélküli termelői ára 106,6 ezer forint/tonna (+51 százalék az egy évvel korábbihoz képest),
- a takarmánybúzáé 99,4 ezer forint/tonna (+45 százalék),
- a takarmánykukoricáé 93,2 ezer forint/tonna (+34 százalék) volt.
- a repcemag 259,7 ezer forint/tonna (+69 százalék),
- az ipari napraforgómagé (magas olajsavtartalmú napraforgómaggal együtt) 237,7 ezer forint/tonna (+43 százalék),
- a szójababé 221,7 ezer forint/tonna (+31 százalék) volt.
Forrás, borítókép: Agroinfo