Közel egy fokkal emelkedett az őszi átlaghőmérséklet az elmúlt 25 évben Bár a meleg, napos ősznek szinte mindenki örül– tovább lehet nyaralást tervezni, hosszabb a vegetációs időszak –, de ennek káros hatása is van. A hőmérséklet emelkedésével megbomlik a természet egyensúlya. Felborul a levélhullás rendje és az egymással kölcsönhatásban levő fajok dinamikája, egyes kártevők elszaporodhatnak – így a mezőgazdaság szempontjából például egyszerre kedvező és hátrányos is lehet a melegedés .
Az adatok egyértelműen a melegedést igazolják. Az elmúlt 50 évben (1971 óta) 10,4 °C volt a három őszi hónapban, azaz szeptember 1. és november 30-a között mért átlaghőmérséklet . Ha az 50 év első 25 évét nézzük, 1971–1995 közötti 25 évben még 9,9 °C, az utóbbi 25 évben viszont már 10,8 °C volt az őszi átlaghőmérséklet. Még szembetűnőbb melegedés mértéke , ha csak az utolsó tíz év adatait emeljük ki: 2011–2020 között az őszi átlaghőmérséklet már átlépte a 11 °C-ot.
A melegedés mértékéhez még egy adalék. Az elmúlt év októbereiben 27 nyári nap volt, azaz az átlaghőmérséklet átlépte a 25 fokot. Ennek egyharmada az elmúlt tíz évre (2011-2020) esik.
A felmelegedés eltüntetheti az ősz megszokott gyönyörű színeit is
A felmelegedésnek pozitív következményei is vannak: tovább élvezhetjük a meleget és kitolódik a vegetációs időszak, ami a mezőgazdasági termelés szempontjából kedvező lehet (bár a kártevők, betegségek terjedését is növelheti). Ugyanakkor számos megszokott természeti folyamat jelentősen megváltozhat, az őszi levélhullatás eltolódhat, ahogyan a vándorló madarak költözési időpontja is.
Persze az ősz színeit sokféle hatás éri. A forró nyarak megperzselhetik a fák leveleit, és ha ez az előző év őszi szárazságával társul, akkor a levelek idő előtti lehullajtását eredményezheti. Ugyanakkor a magas talajnedvesség késleltetheti a levélhullást, míg a korai fagyok és erős szelek hirtelen levélhullást idézhetnek elő.
Forrás: másfélfok