Szent Lőrinc a katolikus egyház leginkább tisztelt szentjeinek egyike.
A szegények, a könyvtárosok, a tűzoltók, a tűzzel dolgozó pékek és cukrászok tekintik pártfogójuknak. Az égési sebek, láz, szemfájás enyhítésére is hozzá lehet fohászkodni.
Több időjárással kapcsolatos regula is kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyek már azt jelzik, hogy a nyárnak lassan vége lesz.
Szegeden azt tartják, hogy a fák Lőrinc napjától már nem fejlődnek tovább ebben az esztendőben. A népi hiedelem szerint az utolsó nap, amely alkalmas fürdésre, mert már hideg lesz a víz.
Termésjóslás
A borászok az e napi időjárásból és a hegyen tartott szőlőmustrából a várható szüretet jósolgatják. A Lőrinc napi eső egyes vidékeken jó bortermést ígér. A többi gazda viszont a napsütéses, szép időnek örül, mert az hosszú, szép őszt, és bőséges gyümölcstermést jelent.
A legismertebb babona a dinnyével kapcsolatos, mely szerint a dinnye Lőrinc napjától már nem olyan finom, mint addig, mert a belseje lucskos lesz, meglevesesedik, elvizesedik, ízetlenné válik, túlérik. „Itt járt Lőrinc, jól megkotorta a dinnye belét”. Máshol úgy mondják: „Lőrinc belepisil a dinnyébe…”Az Ipoly mentén ezt a megfigyelést az uborkára is vonatkoztatják: “Ugorkát eltenni csak Lőrinc előtt érdemes, utána már haszontalan (rossz ízű) lesz.”
Hullócsillagok, azaz Szent Lőrinc könnyei
Augusztus 10 és 13 között, ha éjszaka tiszta az idő látványos égi jelenségeket láthatunk, melyet a népnyelv hullócsillagoknak nevez. Aki ilyenkor kíván valamit, annak vágya teljesül.
A magyar néphagyomány „Szent Lőrinc tüzes könnyeinek” nevezi a hullócsillagokat utalva a vértanú szenvedéseire.
Időjóslás
A Drávaszögben úgy tartják, hogy ha Lőrinc-napkor szép az idő, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja, ha szép,
Sok a gyümölcs és ép.