Ízelítőt kaptunk s fogunk kapni a klímaváltozás hatásaiból. Júniusban és júliusban több melegrekord megdőlt. Annak ellenére, hogy hazánkban 2021 júniusa a legszárazabb és a harmadik legmelegebb hónap volt 1901 óta, extrém mennyiségű csapadék sújtott jó néhány települést. Az, hogy Alaszkában, Szibériában 50 fok feletti volt a hőmérséklet, egy később érkező bosszú előjele, amit az ottani extrém meleg generál majd.
A hazai adatokat elemezve Lakatos Mónika és Szabó Péter meteorológusok megdöbbentő jövőképet festettek. A melegedés töretlen, a mostani szélsőségek mindennapjaink részévé válhatnak a jövőben.
Az éghajlatváltozás egyik nyilvánvaló jele térségünkben a magas hőmérsékletekkel járó szélsőségek gyakoriságának a növekedése.
Városok közül Budapest szenved a leginkább
A másodfokú hőségriadós napok átlagos évi száma 1961–1990-re megduplázódott, 1991–2020-ra pedig megháromszorozódott a múlt század első három évtizedéhez képest. A hőhullámok nagyobb kockázatot jelentenek az idősek és a betegek számára, és az egészségügyi ellátórendszert is jobban megterhelik. A legforróbb időszakokban az éjszakák sem hoznak felfrissülést. Amikor éjszaka sem csökken 20 °C alá a hőmérséklet (trópusi éjszaka), a nyugodt pihenés nem biztosított: a kilencvenes évektől Budapest ennek számában ugrásszerű növekedést mutat. Az ezredforduló utáni 20 évből ötöt is láthatunk a 15 napot elérő hosszúságú hőhullámok között. Az optimista változat szerint 10–24-gyel, a pesszimista szcenárió szerint 26–54-gyel több hőhullámos nap várható a fővárosban évente.
Országosan is nő a forróság nyáron
A melegedéssel összhangban országosan is megmutatkozik a hőhullámos napok számának növekedése. 1994-ben, 2012-ben és 2015-ben lépett fel a legtöbb hőhullámos nap 1901 óta. A 2020-szal záruló legutóbbi időszak átlagát tekintve évente átlagosan közel 11 ilyen nap fordult elő országos átlagban. Az 1981 utáni, igen intenzív melegedés időszakát tekintve több területen, főként a Kisalföldön, és a Dél-Alföldön a két hetet is meghaladja a hőhullámos napok számának növekedése. A hőhullámos napok száma országosan a legoptimistább szimuláció szerint is a 21. század közepére legalább a múltbeli (1971–2000) érték kétszeresére növekszik, a század végére pedig az indikátor évi átlagos előfordulása megközelítheti az egy hónapot.
Harmadfokú hőségriadó
A megfigyelések szerint 2000 előtt országos átlagban alig fordult elő harmadfokú hőségriadós év, bőven 1 alatti a 30-éves átlaga is ennek, míg 2000 után már évi átlagban vett 2 napra számíthattunk országosan az ilyen extrém időszakokból. A legextrémebb évek sorrendben 2012, 2015 és 2007 voltak, amikor is országos átlagban vett 7-8 ilyen nap is előfordult az év során. A még távolabbi jövőben, 2051–2080-ban ennél is nagyobb mértékben fog növekedni a harmadfokú hőségriadós napok országos száma: ami extrém volt a közeli múltban, az teljesen átlagos lehet.
Akit a téma érdekel és a meteorológusok elemző cikkét olvasni szeretné, ide kattintva tudja megtenni.