Nagypéntek

Nagypéntek a római katolikus egyházban húsvét előtti péntek , a húsvét előtti 2. és a farsangi időszak vége utáni 45. nap. Ezen a napon emlékeznek meg Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és temetéséről, a liturgiában a húsvéti szent háromnap   második napja. Nagypéntek hazánkban 2017 óta  munkaszüneti nap.
A változó ünnepek sorába tartozik, dátuma március 20-tól április 23-áig változhat.

Nagypénteken a  római katolikus egyházban nem mutatnak be teljes szentmisét, mert a katolikus hagyomány szerint ezen a napon maga Jézus, az örök főpap mutatja be az áldozatot.

Nagypénteken az esti szertartást megelőzi a délután végzett keresztút. A keresztút segít megértenünk a történelem drámáját, de a hívőket biztosítja  arról, hogy nem a halálé az utolsó szó, hogy nagypénteket követi a feltámadás, a jó győzedelmeskedik a gonosz felett, a szeretet győz a gyűlölet felett, a harmadnapra feltámadt Krisztus győzelme hirdeti, hogy az utolsó szó Istené, aki maga az Élet.

Jézus maga vitte keresztjét, míg oda nem ért az úgynevezett Koponyák helyére, amelyet héberül Golgotának hívnak. Ott keresztre feszítették, s két másikat is vele, jobb és bal felől, Jézust meg középen. Pilátus feliratot is készíttetett, és a keresztfára erősítette. Ez volt a felirat: „A názáreti Jézus, a zsidók királya!”

Krisztus keresztje a legfontosabb keresztény szimbólum. Megtaláljuk a templomok tornyán, nagyon sok keresztény háznál ott található a hitvesi ágy felett, a falon, de számos családnál ott függ a családi asztal közelében vagy az előszobában. A köztereken is gyakran elmegyünk mellette: falu határában, fordulókban, főtereken. A szentmisében is találkozunk vele: keresztet vetünk magunkra, kihelyezzük az oltár közepére, magunkkal visszük a körmenetre, vagy kiállítjuk az oltár közelében egy hosszú rúdra erősítve. A kereszt a  hit szép jele, mert  Jézus, a kereszten váltotta meg a világot. Magával vitte a keresztútra, segített neki Simon, aki Sándor és Rúfusz apja volt. Aztán rászegezték Jézus testét a keresztre, és jól tudjuk, hogy amikor levették róla és édesanyja ölébe helyezték, akkor
már elő volt készítve az a sír, ahonnan feltámadt az új életre. A Megváltó a kereszten halt meg és azon szerezte meg  az embereknek az üdvösséget, az új és örök életet.

Borítókép:felvidek.hu