Tömeges fajkihalásra és klímaválságra figyelmeztettek a világ vezető kutatói. Legújabb jelentésükben arra hívták fel a figyelmet, hogy a világ sajnos nem képes felfogni a biodiverzitás elvesztése és az éghajlati zavarok okozta veszélyek mértékét.
További híreinkért látogasson el hírportálunkra: https://www.hirozon.hu, vagy lájkolja facebook oldalunkat, ahol minden hír megjelenik: https://www.facebook.com/hirozon.hu
A tanulmányt készítő 17 szakember úgy véli, hogy a bolygó sokkal rosszabb állapotban van, mint ahogyan azt a legtöbben – köztük kutatók is – gondolják – olvasható a The Guardian brit napilap online kiadásában.
“A bioszférát és minden életformáját – beleértve az embereket – érintő veszély mértéke valójában olyan nagy, hogy nagyon nehéz felfogni, akár még a jólinformált szakembereknek is” – írták a Frontiers in Conservation Science című tudományos lapban megjelent jelentésükben, amely több mint 150 korábbi tanulmányt vizsgált.
A természetes világ lerombolása és a hatások megjelenése közötti késedelmi idő miatt az emberek nem ismerik fel, milyen nagy a probléma – érveltek a tudósok. Arra figyelmeztettek, hogy a klímaváltozással összefüggő tömeges elvándorlás, a járványok és a források miatti konfliktusok elkerülhetetlenekké válnak, hacsak nem születnek sürgősen intézkedések.
A probléma kezeléséhez messzire mutató változtatásokra van szükség a globális kapitalizmus, az oktatás és a nemek közötti egyenlőség terén.
A jelentés hónapokkal azután született, hogy a világ nem teljesítette a biológiai sokféleség védelméről szóló egyezmény által elfogadott stratégiai tervben megfogalmazott, 2020-ig elérendő célok egyikét sem.
A jelenleg helyzet alapján a világ nagyjából egymillió faja kihalhat a következő évtizedekben egy ENSZ-jelentés szerint.
A klímavészhelyzet hatásai sokkal evidensebbek, mint a biodiverzitás csökkenéséé, a társadalom mégsem képes visszafogni a károsanyag-kibocsátást.
“Úgy véljük, hogy amint az emberek megértik a probléma nagyságát és közelségét, nyilvánvalóvá válik, hogy sokkal többet kell tennünk az olyan egyéni akcióknál, mint például a műanyaghasználat csökkentése, kevesebb hús fogyasztása vagy a kevesebb repülés. Nagy, szisztematikus változtatásokra van szükség, méghozzá gyorsan” – mondta Daniel Blumstein, a Los Angeles-i székhelyű Kaliforniai Egyetem tudósa.
