Pünkösd

A katolikus pünkösdi ünnep tárgya a húsvéti misztérium beteljesedése: a Szentlélek eljövetele, ajándékainak kiáradása, az új törvény és az Egyház születésnapja.
A húsvét és a karácsony után a harmadik legnagyobb, húsvét utáni 50. napon tartott keresztény ünnep a pünkösd, amely a húsvéthoz hasonlóan ún. mozgó ünnep, a húsvét dátumától függően május 10. és június 13. közé eshet.
Pünkösdkor a kereszténység a Szentlélek kiáradását ünnepli meg. Neve a görög pentékoszté (ötven) szóból ered.
A Szentlélek ezen a napon áradt ki Jézus tanítványaira, az apostolokra , és ezzel a napot új tartalommal töltötte meg a keresztények számára.
Jézus Keresztelő Jánosnál keresztelkedett meg, és rögtön utána galamb formájában a Szentlélek leszállt Jézusra. Ezért a katolikus ikonográfiában a Szentlélek jele a galamb.

NÉPSZOKÁSOK
A magyar kultúrában több szokás kötődik a pünkösdhöz.
Pünkösdi király és pünkösdi királyné választása
A középkor óta ismert szokás, ekkor ügyességi versenyen (tuskócipelés, karikába dobás, kakashajtás, stb. ) kiválasztották a megfelelő legényt, aki később a többieket vezethette, továbbá a pünkösdi király minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos volt, a kocsmákban ingyen ihatott, a fogyasztását a közösség fizette ki később. Ez a tisztség egy hétig, de akár egy évig is tartott. Gyakran ez alkalomból avatták fel a legényeket, akik ezentúl udvarolhattak, kocsmázhattak. A pünkösdi király uralkodásának rövid idejére utal a “pünkösdi királyság” kifejezés.
Tavaszköszöntés
Már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám.

TERMÉSJÓSLÁS

A néphit szerint ha pünkösdkor szép az idő, akkor jó lesz a bortermés.

A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ
Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található. A csíksomlyói búcsú hagyományáról a XV. századtól maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.
Hungarikummá nyilvánította a csíksomlyói pünkösdi búcsút és kegyhelyet a Hungarikum Bizottság, elismerve annak egyedi, vallásos és közösségépítő jellegét.

Borítókép:
A Szentlélek kiáradása Fotó: Ruskpp / Getty Images Hungary