Nem Karácsony Gergelyt akarom mentegetni, számomra nem szimpatikus politikus. Igaz, ez magánügy, de ami zajlik most körülötte a pesti úti idősotthonban történt fertőzés kapcsán, mégsem kóser.
Mindent tudunk az ott történt fertőzésről, némi túlzással az ablakok számáról, a berepülő legyekről, az épület vakolásának vastagságáról. A sajtóból az is kiviláglik, hogy Karácsony Gergely hibás mindenért, mint a fenntartó önkormányzat vezetője felelős a fertőzésekért, alkalmatlan polgármesteri feladatai ellátására. S ezt naponta százszor halljuk. Nyilvánvalóan politikai felelősségre vonás zajlik, mégpedig ezerrel.
S aztán itt van Borsodban a borsodnádasdi idősotthon, ahol a lakók fele koronavírus-fertőzött lett, erről pedig semmit nem tudni. Igaz, ez utóbbi állami fenntartású. A sajtó ezzel kapcsolatos kérdései mindenhonnan visszapattannak, nem válaszolnak. Egész pontosan van némi információnk, de az a település polgármestere által közzétett írásból származik. Pontosabban származott, mert mára az adatok közlésétől mintha ő is ódzkodna, vagy elzárták előle az információs csatornát.
Így már érthető a taktika: a kommunikációs stáb arra vár, hogy majd elhal ez a történet, s akkor volt ügy, nincs ügy, marad a Pesti út és Karácsony Gergely
Ez a két történet jól jellemzi mindazt, amit sokan gondolnak, hogy ez az egész járványügy sokkal inkább szól a politikáról, mit az emberekről. S ezért kár, mert ezt követően bármi történik járványügyben, bármit kommunikálnak, azt sokan fogadhatják kétkedve a kormány mindenféle erőfeszítése ellenére.
Megítélésem szerint ezzel a kommunikációs stratégiával öngólt lőtt a kormány kommunikációs stábja, mert a lóláb kilóg. Nem kicsit, nagyon!
S ezzel nem csak ez a probléma. Sokakat foglalkoztat a TAO támogatás, egyes prominensek hihetetlen ütemű meggazdagodása. De azért ez az emberek többsége számára nem kardinális kérdés, nem hozza őket lázba.
A járványtól azonban félünk! A járvány sokak számára aggodalom. A járvány mindennapi megélése sokak számára rémálom. A járvány minket, embereket veszélyeztet!
S ebben a szférában információt ily módon elkenni vagy felerősíteni , elhallgatni, információt politikai célokra felhasználni, az az álmos könyvek szerint sem szerencsés, rossz ómen.
Nem csak azért, mert ebből az egész történetből kilóg a lónak az a brutálisan nagy lába, hanem azért is , mert megvezethetőnek, másodlagosnak tartja az érintetteket, vagyis az embereket. Arról nem beszélve, hogy a borsodnádasdi ügy homályban tartásával, mint ahogyan arról a település polgármestere is hasonlóan ír, lassan „persona non grata” lett minden bordodnádasdi. Kerülni kell őket, kiközösíteni. Pedig arról, ami ott történt, nem tehetnek, a polgármester előtt pedig le a kalappal, mert valóban felelős vezetőként dolgozik, informál, mozgósít, szervez.
Csak hát a külső szemlélő számára olyan homályos minden, s mint ahogy ilyen esetekben lenni szokott, van kit nem szeretni, van kitől félni, van kit kiközösíteni.
Az információ elhallgatásával, politikai síkra terelésével a társadalmi feszültséget lehet növelni. Sajnos ez érződik is a mindennapokban. Szép lassan kivetkőzhetünk emberi mivoltunkból, s ember embernek lesz farkasa. S ez nagyon nem jó. Így járvány idején különösen nem jó.
S ezzel elérték azt is, hogy minden kommunikációs anyagot pártpolitikai szimpátia alapján ítélnek meg az emberek. Pedig a vírus nem válogat.
-rizner-