Milyen volt Olaszország? Egy Kazincbarcikán élő, Bologna mellett dolgozó munkás így élte meg az ottani vészhelyzetet

Riportalanyunk kazincbarcikai lakos, Olaszországban Bologna mellett lakott. Egy ötven fős magyar brigád élt a város környékén, s onnan járnak dolgozni a kb. 20 km-re levő munkahelyükre.

Nevét azért nem írjuk le, mert jelenleg hatósági karanténban van Kazincbarcikán, s szomorúan tapasztalhatjuk, hogy a karanténra kötelezettekkel szemben milyen alpári megnyilatkozások  lelhetők fel a világhálón.
Pedig ő is becsületesen dolgozó ember, az előírt szabályokat betartotta, betartja. Két hete nem mozdulnak ki abból a lakásból, ahol jelenleg két munkatársával együtt laknak.
Óvják családjuk és mások egészségét.

– Milyen volt  a hangulat Bolognában és annak környékén?
Bologna térségét  elkerülte a fertőzés, ennek ellenére a szabályok ide is vonatkoztak, melyet az itt élő polgárok maximálisan betartottak. A lakást csak vásárlás idejére hagyták el, nem volt csoportosulás sehol sem.
Ügyeltek a kijárási korlátozásra, a másfél méteres távolság betartására. A latinos temperamentumtól eltérően rendkívül fegyelmezettek voltak.

– Hogyan zajlott egy-egy bevásárlás?
– A bejáratnál sorszámot osztottak,  s azzal lehetett bemenni,  de csak akkor, ha a boltból valaki kijött. Minden üzletben ügyeltek arra, hogy a védőtávolságot vásárláskor is be lehessen tartani. Egy olyan áruházban, mint a barcikaiak többsége, egyszerre csak 10-15 vásárló tartózkodhatott. Mielőtt valaki belépett a boltba, köteles volt felvenni a részére átadott védőkesztyűt, melyet a vásárlás során viselni kellett.  Ha kijött a boltból, akkor azt a tároló edénybe kellett beledobni.

– Nem volt morgolódás a vevők részéről?
– Mindenki fegyelmezetten tudomásul vette, hogy ez a szabály, ez szükséges a járvány megfékezéséhez, így minden ment zökkenőmentesen.

– Volt-e odakint kellemetlen élményük?
– Az egyik kollégánkról azt feltételezték, hogy megfertőződött. E miatt elvégezték a kötelező szűrővizsgálatot, de az eredményre egy egész hetet kellett várni. Addig sehova nem mozdulhattak ki. Rettenetes hosszú volt az a hét, szerencsére az eredmény negatív lett.

– Fertőződött meg valaki önök közül?
Szerencsére senki, de miután fertőzött területről jöttünk haza,  kötelező hatósági karanténba kerültünk, ami holnap lejár.
Két kollégámmal sikerült olyan helyen laknunk, hogy családjainkkal se kelljen érintkezni, ne veszélyeztessük őket.  Ez így megnyugtató mindenkinek.

– Ellenőrzik önöket?
– Igen, minden nap felkeresnek minket a rendőrök.

– Hogyan jutnak élelmiszerhez?
– Mi nem mehetünk ki, így a család bevásárol, leteszik a kapuba, s ha elmentek, behozzuk. De már csak egy nap,  s vége lesz ennek a rémálomnak.

Szerkesztőségi megjegyzés:
Húsvét közeledtével a  boltokban újra felcsapó vásárlási lázat elfigyelve, ahol 4-8 fős csoportokban vásárolnak, minden árut összefogdosnak, messze vagyunk az olasz mentalitástól. S a púposra pakolt bevásárló kocsikból ítélve, húsvétkor elég sokan fognak „tenni” a kijárási korlátozásra. Szomorú előjel.