Sydney, Ausztrália legismertebb városa több
mint 15 000 km-re van hazánktól, a repülőút közel 20 óra. Nem csoda, hogy keveset tudunk erről a
kontinensről és az ott tomboló bozóttűzről.
MEKKORA IS EZ A KONTINENS?
Ausztrália a világ 6. legnagyobb kontinense, területe 7,6 millió km2, lakóinak száma azonban
csak 21, 6 millió fő. Népsűrűsége 2,8
fő/ km2,, ez a világon a Déli-sark
kivételével a legalacsonyabb. (Összehasonlításként: Ausztrália hazánknál 81-szer nagyobb, de csak
kétszerese a lakosság száma. Magyarország
népsűrűsége 37-szer nagyobb, 105 fő/ km2,)
A lakosság nagyon egyenetlenül oszlik meg, többségük a mérsékelt éghajlatú déli
területeken lakik, ide koncentrálódnak a nagyvárosok is , az ország középső része szinte
lakatlan. Délnyugaton csupán Perth környékén találkozni jelentősebb
népsűrűséggel. Így tehát az ország területének 1,6%-át alkotó parti sávon él a
népesség 79%-a.
K-Ny irányában 4000 km a távolság, É-D irányban, pedig, hogy áthaladjunk a
kontinensen, 3200 km-t kell utazni.
Tehát egy nagy területű, alacsony népsűrűségű, ritkán lakott területekkel
rendelkező ország (kontinens) Ausztrália
SZÉLSŐSÉGES ÉGHAJLAT. FORRÓ ÉS SZÁRAZ KONTINENS
Mint ahogyan a térkép is mutatja, hatalmas kiterjedése miatt változatos a kontinens éghajlata, de a jellemző a száraz területek nagysága. A sivatagi és füves területek alig kapnak csapadékot. A csapadékhiány az egész kontinensre kiterjed ,ezért Ausztrália a legszárazabb kontinens (Átlag: 420 mm/év. Hazánkban 700-800 mm/év, de Ausztrália lényegesen melegebb, így a nagyobb párolgás miatt ez a csapadékmennyiség igen kevés)
KÜLÖNLEGES ÁLLATVILÁG
Ausztráliát különleges állatvilágáról ismerjük. elszigeteltsége miatt sajátos élővilág
alakult ki, melyeknek képviselői a koalák, kenguruk, kacsacsőrű emlősök, stb.
SAJÁTOS VISZONYOK
Ausztrália kiterjedése miatt sajátosan szervezi életét. Itt a fő közlekedési eszköz a repülő, az áruszállításban pedig a 4-5-6 pótkocsit is vontató kamion szerelvények. Itt bizony előfordul, hogy a szomszéd 100-200 km-re van, így mindenkinek be kell rendezkedni erre a sajátos életre. Még a kamionosoknak is, akik valahol a „világ végén” robbanhatnak le a járművükkel. Ott nincs a közelben szerviz.
BOZÓTTÜZEK OKAI ÉS A JÖVŐ
Ausztrália meleg és száraz kontinens, ez kedves a bozóttüzeknek. Villámcsapás, szikra, emberi felelőtlenség okozhat tüzet, szinte minden évben. A természet számára ez némiképp jó, mert tápanyaggal látja el a talajt.
Az ausztrálok tehát együtt élnek a minden évben fellobbanó bozóttüzekkel. A mostani annyiban más, hogy az extrém időjárás (szokatlan meleg és szárazság, hatalmas szélviharok, száraz időszak hosszának megnövekedése) pusztítóbbá tett a tűzvészt Nagyobb területen jelentkezett, s rendkívül gyorsan terjedt. Oltani pedig nehéz, hiszen a száraz területeken nincs helyi vízforrás, így a katasztrófa megfékezése szinte lehetetlen, csak a természet tud majd gátat vetni ennek.
S az sem mellékes, hogy a több száz km kiterjedésű tüzet szinte lehetetlen ellenőrzés alatt tartani.
Klimatológusok már régóta kongatják a vészharangot, hogy a klímaváltozás Ausztráliára rendkívül negatív hatással lesz. A napok egyre melegebbé és szárazabbá válnak. Ez be is következett, 2019 Ausztrália legmelegebb éve volt.
A galéria a képre kattintva nyitható meg.
