Mindenszentek napján, november 1-jén ünneplik a katolikusok az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, november 2-án, halottak napján pedig megemlékeznek minden elhunytról.
November 1. – Mindenszentek
A keleti egyház már 380-ban megtartotta mindenszentek ünnepét, minden
vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának
köszönhetően került be, aki a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont
609-ben Mária és az összes vértanú tiszteletére szentelte fel .
III. Gergely pápa (731-741) bővítette az ünneplendők körét: a Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek emléknapjává tette mindenszentek ünnepét.
IV. Gergely pápa (827-844) döntése értelmében került ez az ünnep november 1-jére.
Általános szokás, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. A gyertya fénye az örök világosságot jelképezi.
A Mindenszentek napjához sokféle szokás fűződött a múltban.
Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon választották meg a bírót, fogadták fel a cselédeket.
A Mindenszentek hazánkban 2000. óta munkaszüneti nap.
November 2. Halottak napja
November 2-án, halottak napján a katolikus egyház ünnepélyesen megemlékezik minden elhunytról. Természetesen minden emlékezni vágyó e naphoz kapcsolódóan emlékezhet meg elhunyt szeretteiről.
A megemlékezés már lassan egy hete megkezdődött, hiszen sokan kívánnak eljutni szeretteik sírjához, ami sokszor távol van. A legfontosabb, hogy a mai rohanó világunkban az emberek zömének lelkében ott él a múlt, a megemlékezés vágya. Megemlékezni azokról, akik velük voltak, akiket szerettek.
Borítókép: noikoktel.hu