Mintegy 400
melegrekord dőlt meg az északi féltekén a nyári hőhullámok idején –
derítették ki amerikai kutatók az időjárási adatok globális elemzése
alapján.
Különösen Európa északi része szenvedett.
A május 1. és augusztus 30. közötti időszakban 29 országban dőltek meg a rekordok, egyharmaduk Németországban, Franciaországban és Hollandiában.
Az északi féltekén ebben az időszakban több mint 1200 olyan hely volt, ahol az adott hónapban a legmelegebbet mértek az feljegyzések kezdete óta – közölték a kaliforniai Berkeley Egyetem klímakutató intézetének, a Berkeley Earthnek a tudósai.
“Európa egyes részein az időjárási megfigyelés története több mint 150 évre nyúlik vissza, ennek ellenére még mindig feljegyeztek rekord magas hőmérsékleteket” – mondta Robert Rohde, az egyetem vezető kutatója a BBC Newsnak.
Európán kívül is forróság tombolt
Európán kívül több mint 30 melegrekord dőlt meg az Egyesült Államokban, 10 Japánban, ahol a hőhullám következtében 11 ember vesztette életét.
Miért volt Kegyetlenül forró az idei nyár?
A rekordmagas hőmérsékletek növekvő száma a globális felmelegedés hosszú távú folyamatának a része. “Ahogy a Föld melegszik, az időjárásmegfigyelő állomásoknak egyre könnyebb új hőmérsékleti rekordokat rögzíteniük. A múltban általában csak az állomások mintegy két százaléka jegyezhetett fel új rekordot egy adott évben” – magyarázta a kutató. Manapság azonban látunk olyan éveket, mint 2019 is, amikor az állomások öt vagy még több százaléka jegyez fel rekordmagas hőmérsékleteket – tette hozzá.
A világ vezető klímakutató-intézeteinek adatai szerint az idei volt a világon a valaha mért legmelegebb július, amely Európában páratlan hőhullámmal párosult Európában.
Júliusban 0,04 Celsius-fokkal haladta meg az átlaghőmérséklet az előző legmagasabb, 2016-ban mért júliusi átlaghőmérsékletet. 2019 júliusában 0,56 Celsius-fokkal melegebb volt átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete, ez 1,2 Celsius-fokkal magasabb, mint az iparosodás előtti időszakban, amely az ENSZ klímakutatói számára a viszonyítási alap.
Forrás: MTI
