Vegyi katasztrófák hazánkban és a nagyvilágban

Okulásként a világ számtalan vegyi katasztrófája közül közlünk néhányat, lehet mondani a legemlékezetesebbeket. A felelőtlenség, rossz technológia, vagy a profit hajszolása mérhetetlen károkat okozott és okoz.

Jó néhány iparág komoly veszélyeket rejt. Felelősséggel kell gondolkodni, cselekedni mindegyik üzemben. S persze fontos, hogy a közelben élők mennyire látnak bele az üzemek működésébe, mennyire tudják kontroll alatt tartani.
Okulásként a legelrettentőbb katasztrófák.

2000. Tiszai ciánszennyezés
A tiszai ciánszennyezés több ország területét érintő környezeti katasztrófa volt, amelyet az okozott, hogy az nevű Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer m³ cián és egyéb nehézfém tartalmú szennyvíz zúdul a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező hatású anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, így hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le.


1998. Nagytétény-Duna
1998-ban az egykori Chinoin gyógyszergyárból került rovarölő permetszer hatóanyaga a  Dunába  Nagytéténynél. Noha a gyár dolgozói jegyzőkönyvezték a balesetet, a hatóságokat nem értesítették. Az eseményt már csak azért sem lehetett eltitkolni, mert a folyóba került 120 liternyi rovarirtó tömeges halpusztulást okozott a Duna érintett szakaszán.  Százhalombatta és Ercsi pedig két teljes napig ivóvíz nélkül maradt.

2010. Vörösiszap katasztrófa
Magyarország eddigi legnagyobb vegyi katasztrófája a világon egyedülálló: a timföldgyártás melléktermékeként keletkező iszap ugyanis még sohasem okozott jelentős károkat

Kolontárt és környékét húsz perc alatt öntötte el a vörösiszap. Az Ajka melletti tárolóból 600-700 ezer köbméter erősen lúgos, maró hatású anyag zúdult három településre, elárasztva 10 négyzet-kilométernyi területet. A 10 halálos áldozatot követelő 2010-es katasztrófa kipusztította a Torna-patak élővilágát, az iszappal elöntött mezőgazdasági földterület pedig több évtizedig alkalmatlanná vált emberi fogyasztásra szánt növények termesztésére.

1998. Spanyolország, gátszakadás
Emberáldozatot ugyan nem követelt, de a magyarországi vörösiszap-katasztrófánál is nagyobb környezeti pusztítással járt 1998-ban a dél-spanyolországi Aznalcóllar melletti piritbánya tározója falának megrepedése. A nehézfémekkel teli, mintegy 6 millió köbméternyi salak 30 kilométer hosszan irtotta ki a közeli folyó élővilágát, 4500 hektárnyi területet pusztított el, és egy természetvédelmi területet is tönkretett. A terület „kitakarítása” három évet vett igénybe.


1984. India-Bhophal
1984 decemberében a katasztrófa elszenvedői  az indiai Bhopal város szegénynegyedének lakói. A közelben ugyanis egy rovarirtó szereket gyártó amerikai cég telephelyéről 40 tonna metil-izocianátot tartalmazó gáz szabadult ki. A mérgező anyag közel egy órán át szivárgott az üzemből a tároló tartály szelepén keresztül. A halálos gázfelhő a közel egymilliós város sűrűn lakott szegénynegyede felett terült szét.
A hivatalos indiai adatok szerint közel 4 ezren vesztették életüket a szivárgást követő napokban, de még néhány évvel a szennyezés után is több tízezerre becsülték azok számát, akik a mérgezés következtében haltak meg.
Ráadásul ugrásszerűen megnőtt a születési rendellenességek száma.

Basel-Sandoz Gyógyszergyár
A gyógyszergyár egyik üzemében  tűz ütött ki,  4 óra alatt sikerült megfékezni a lángokat. A  levegőt betöltő rettenetes bűz arról tanúskodott, hogy a tűz során nagy mennyiségű mérges gáz került a levegőbe, többek közt dioxin, kén és foszfor. A környék lakosságát riasztották, az ablakokat, ajtókat zárva kellett tartani. 
Hamar kiderült, hogy a katasztrófa a Rajnát sem kímélte, a folyó színe ugyanis vörösre változott. Először azt gondolták, hogy a Sandoz raktárban kigyulladt festékek okozták ezt, de hamar kiderült, hogy valójában tömény méreg ömlött a folyóba, olyan növényvédő és rovarirtó szerek, amelyek a legtöbb országban ma már be vannak tiltva súlyos mérgező hatásuk miatt.

-rizner-
Fotók: erdekesvilag, iparikatasztrofak

Borítókép:fmc