A Dorian hurrikán egy jelenleg is aktív ciklon, mely 2019. augusztusában alakult ki a Kis-Antillák szigeteitől délnyugatra. A szigeteken, illetve Puerto Ricon trópusi viharként már átvonult, a Bahama-szigetektől keletre pedig felerősödött, és várhatóan Florida térségében is hatalmas pusztírást végez majd.
Mi is a hurrikán (tájfun)?
A hurriákán
trópusi ciklon. Olyan, általában több száz kilométer átmérőjű légköri
képződmény (felhőörvény), amelyben a légnyomás a középpontban a legalacsonyabb
és belülről kifelé haladva nő. Mozgása ciklonális, vagyis az északi féltekén az
óramutató járásával ellentétesen, a délin vele egyező irányban forog.
A trópusi éghajlati öv meghatározott részén, a 10. és a 20. szélességi kör
között keletkezik.
A hurrikán egyébként indián eredetű szó, jelentése találóan: nagy szél.
Ugyanezt a légköri jelenséget a Csendes-óceánon tájfunnak hívják, Ausztrália
térségében pedig trópusi ciklonnak.
A hurrikánok erőssége
A hurrikánokat a Saffir-Simpson féle skála 0-5-ig terjedő értékkel
kategorizálja, attól függően, hogy mennyire erős benne a szél. A leggyengébbet
1-essel, a legpusztítóbbat 5-össel jelölik.
Hogyan jönnek létre a ciklonok? Miért
örvénylenek?
Köztudott, hogy a levegő mindig a magas nyomású területek felől áramlik az
alacsony nyomású felé, míg be nem áll az egyensúlyi helyzet. Ez az áramlás
azonban nem egyenes vonalban történik, mert a Föld forgása miatt fellép egy eltérítő
erő is, amit Coriolis-erőnek hívunk. A szél tehát mindig spirálisan áramlik, az
alacsony nyomású rendszerekben befelé és felfelé, míg a magas rendszerű
nyomásokban lefelé és kifelé fúj.
A felfelé áramló levegő területeit tehát alacsony nyomású rendszereknek,
ciklonoknak nevezzük. Ciklonok ott alakulnak ki, ahol viszonylag meleg és
nedves levegő emelkedik fel a Föld felszínéről.
Pontosan ez történik a hurrikánok vagy más néven trópusi ciklonok esetében is.
A trópusi ciklon keletkezési helye ugyanis a Ráktérítő és a Baktérítő közötti
terület, közelebbi szülőhelyük a meleg tengerfelszín. Mivel a tenger megfelelő
hőmérsékletűre – 26 Celsius fok – csak nyáron melegszik fel, így a hivatalos
hurrikán szezon júniustól novemberig tart.
Miért pusztítóak a trópusi ciklonok?
A trópusi ciklonok átmérője 400 km-től 1500 km-ig terjedhet, a mag légnyomása 900 hPa-nál is kisebb lehet. A trópusi ciklon szelei elérhetik akár a 240–350 km/órás sebességet, ami már óriási pusztításhoz vezethet. Nem csupán a szél pusztító ereje az, ami felmérhetetlen károkat okoz, hanem a felkorbácsolt, a ciklon által partra „préselt” tengervíz is.
Miért kapnak nevet a hurrikánok?
A hurrikánok megkülönböztető nevet a vészjelző szolgálat munkájának egyszerűsítése érdekében, valamint a média kellő figyelemfelkeltése miatt kapnak. Kezdetben a katolikus szentek neveit tartalmazó naptárnak az észlelési napra eső nevét kapták. Az 1800-as évektől kezdve ismert emberekről nevezték el a hurrikánokat, nem egyszer kevéssé népszerű politikusok neveit használták e célra.