A szülő nők körül Borsodban a legmagasabb az inaktívak aránya, s közel százezerrel vagyunk kevesebben.
Több cikkben kívánunk visszatérni borsod jelenlegi helyzetére. E gyönyörű természeti értékekkel bíró megye megszenvedte az elmúlt évtizedek történéseit. Elnéptelenedő falvak, csökkenő és elöregedő lakosság. Mi van most, s látszik –e az alagút vége? Talán a cikksorozat hozzájárul ahhoz, hogy tényszerűen (adatokkal) is jobban lássuk a megye múltját és jelenét
1. Népesség
Elvándorlás
Magyarországon folyamatosan nő a belföldi vándorlás.
Míg 2000-ben 175 972 fő költözött máshová, ez a szám 2017-re 307 025 főre emelkedett. Önmagában ezzel semmi probléma nem lenne, hiszen a világ fejlettebb régióiban is a munkahely után mennek, költöznek a családok. Az már kevésbé örvendetes, hogy a vesztes megyék sorrendje kezdetektől fogva nem változik. Az 1.000 főre jutó elvándorlás tekintetében Borsod megye a 4. helyen áll 59,2 fővel (A sorrend: 1. Somogy megye 63,9 fő, 2. Veszprém megye 62,5 fő, 3. Heves megye 60,6 fő.)
Elöregedő megye, csökkenő lélekszám
Ennél rosszabb képet festenek az egyéb adatok:
Borsod megye népessége 2001-ben 753 493 fő volt, ami 2016-ra 660 549-re apadt, azaz 92 ezerrel kevesebben vagyunk.
Abban, hogy a megye lakossága elöregszik, nincs semmi meglepő, ez igaz Magyarországra és Európára is.
A 14 év alattiak aránya a 2001-es 18,9 %-ról 2016-ra 15,7 %-ra csökkent, a 65 év felettieké pedig 14,4 %-ról 17,4 %-ra emelkedett.
Tehát kevesebben születnek, s elöregedő a megye lakossága. Persze vannak települések, amelyekre ez nem igaz.
Megjegyzem, míg 1960-ban 13 607 gyermek született megyénkben, ez a szám 2015-re 7 054-re csökkent, tehát majd nem felére esett vissza.
A szülő nők 58 %-a hajadon volt, ami lényegesen magasabb az országos átlagnál, ami 43,5 %.
Sok az alacsony iskolai végzettségű és inaktív szülő nők aránya
Ami továbbra is elgondolkodtató, hogy a szülő nők iskolai végzettsége tekintetben továbbra is rosszak a megye mutatói. Míg a 8 általánosnál kevesebb iskolai végzettséggel szülők aránya országosan 1,9 %, ez megyénkben 6,4 %. Azaz közel négyszer többen szülnek 8 általánosnál kisebb iskolai végzettséggel, mint az országos átlag. A munkanélküli (inaktív) szülő nők aránya is rendkívül magas: a cigándi (50%), encsi(45 %), szikszói(50 %), gönci (40%) , edelényi (35 %) ózdi (33 %) járásokban a legmagasabb. A kazincbarcikai járásban ez az arány 20 %
Hol születnek a legtöbben?
A bajt tetézheti az is, ha megvizsgáljuk, mely településen születnek a legtöbben. Bár most csak a városokat vizsgáljuk, de az szembe tűnő, hogy az alacsony iskolai végzettség és inaktív viszony ezeken a településeken a legmagasabb.Az 1000 lakosra jutó szülések tekintetében a városok sorrendje:
Szendrő 15,6
Putnok és Cigánd 13,5
Alsózsolca 13,3
Sajóbábony 13,1
Onga 12,8
Ózd 11,6
Encs 11,3
Következő cikk: Kihaló települések
Adatok: KSH adatbázis
-rizner-